Az ellátási láncot érintő 7 legfontosabb kiberbiztonsági fenyegetés
Bevezetés
Az ellátási lánc menedzsmentje az elmúlt években egyre összetettebbé vált, egyre több vállalkozás támaszkodik külső szállítókra és szolgáltatókra. Ez a ráhagyatkozás számos új kiberbiztonsági kockázatnak teszi ki a vállalatokat, amelyek komoly jelentőséggel bírhatnak hatás a műveletekről.
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a hét legfontosabb kiberbiztonsági fenyegetést, amelyekkel ma az ellátási lánc szembesül.
1. Rosszindulatú bennfentesek
Az ellátási láncot fenyegető egyik legjelentősebb fenyegetést a rosszindulatú bennfentesek jelentik. Olyan személyekről van szó, akik törvényes hozzáféréssel rendelkeznek a vállalati rendszerekhez és adatokhoz, de ezt a hozzáférést csalásra vagy lopásra használják fel.
A rosszindulatú bennfentesek gyakran részletes ismeretekkel rendelkeznek a vállalati rendszerekről és folyamatokról, ami megnehezíti azok észlelését és meghiúsítását. Sok esetben csak azután fedezik fel őket, hogy jelentős kárt okoztak.
2. Harmadik fél szállítók
Az ellátási láncot fenyegető másik nagy veszélyt a külső szállítók jelentik. A vállalatok gyakran kiszervezik ezeknek a szállítóknak a kritikus funkciókat, például a szállítást, a raktározást, sőt a gyártást is.
Míg az outsourcing pénzt takarít meg és növeli a hatékonyságot, új kiberbiztonsági kockázatoknak teszi ki a vállalatokat. Ha egy szállító rendszereit feltörik, a támadó hozzáférhet a vállalat adataihoz és rendszereihez. Egyes esetekben a támadók még a gyártói rendszereket is eltérítették, hogy támadásokat indítsanak a cég ügyfelei ellen.
3. Kiberbűnözés elleni csoportok
Számítógépes bűnözésről A csoportok bűnözők szervezett csapatai, akik kibertámadások végrehajtására szakosodtak. Ezek a csoportok gyakran meghatározott iparágakat céloznak meg, mint például az egészségügy, a kiskereskedelem és a gyártás.
A támadók általában az ellátási lánc rendszereit célozzák meg, mivel ezek rengeteg értékes adatot kínálnak, például az ügyfeleket információ, pénzügyi nyilvántartások és védett vállalati információk. Ezeknek a rendszereknek a feltörésével a támadók jelentős károkat okozhatnak a vállalatnak és jó hírnevének.
4. Hacktivisták
A hacktivisták olyan egyének vagy csoportok, akik a hackelést politikai vagy társadalmi célok megvalósítására használják fel. Sok esetben olyan cégek ellen hajtanak végre támadásokat, amelyekről úgy gondolják, hogy bűnrészesek az igazságtalanság valamilyen formájában.
Bár a hacktivista támadások gyakran inkább zavaróak, mint pusztítóak, mégis jelentős hatással lehetnek a műveletekre. Egyes esetekben a támadók hozzáfértek és kiadhattak érzékeny vállalati adatokat, például ügyféladatokat és pénzügyi nyilvántartásokat.
5. Államilag szponzorált hackerek
Az államilag támogatott hackerek olyan személyek vagy csoportok, amelyeket egy nemzetállam szponzorál kibertámadások végrehajtására. Ezek a csoportok jellemzően olyan vállalatokat vagy iparágakat céloznak meg, amelyek kritikusak az ország infrastruktúrája vagy gazdasága szempontjából.
Sok esetben az államilag támogatott támadók érzékeny adatokhoz vagy szellemi tulajdonhoz szeretnének hozzáférni. Az is előfordulhat, hogy megzavarják a működést, vagy fizikai károkat okoznak a vállalat létesítményeiben.
6. Ipari vezérlőrendszerek
Az ipari vezérlőrendszereket (ICS) az ipari folyamatok, például a gyártás, az energiatermelés és a vízkezelés irányítására és felügyeletére használják. Ezeket a rendszereket gyakran távolról irányítják, ami sebezhetővé teszi őket a kibertámadásokkal szemben.
Ha egy támadó hozzáfér egy ICS-rendszerhez, jelentős károkat okozhat a vállalatban vagy akár az ország infrastruktúrájában. Egyes esetekben a támadók képesek voltak távolról letiltani a biztonsági rendszereket, ami ipari balesetekhez vezetett.
7. DDoS támadások
Az elosztott szolgáltatásmegtagadási (DDoS) támadások a kibertámadások egy fajtája, amely egy rendszert vagy hálózatot több forrásból származó forgalommal elárasztva próbál elérhetetlenné tenni. A DDoS-támadásokat gyakran fegyverként használják politikai vagy társadalmi vitákban.
Bár a DDoS támadások zavaróak lehetnek, ritkán okoznak adatszivárgást vagy egyéb súlyos károkat. Ezek azonban továbbra is jelentős hatással lehetnek a működésre, mivel hosszú ideig elérhetetlenné tehetik a rendszereket és a hálózatokat.
Következtetés
Az ellátási láncot fenyegető kiberbiztonsági fenyegetések folyamatosan fejlődnek, és folyamatosan új kockázatok jelennek meg. E fenyegetésekkel szembeni védelem érdekében fontos, hogy a vállalatok átfogó kiberbiztonsági stratégiával rendelkezzenek. Ennek a stratégiának tartalmaznia kell a támadások megelőzésére, a jogsértések felderítésére és az incidensekre való reagálásra irányuló intézkedéseket.
Ha az ellátási láncról van szó, a kiberbiztonság mindenki felelőssége. A vállalatok és partnereik közös munkával biztonságosabbá és támadásokkal szemben ellenállóbbá tehetik az ellátási láncot.
