Felhőbiztonsági veszélyek 2023-ben
Ahogy haladunk 2023-ben, fontos, hogy tisztában legyünk a legfontosabb felhőbiztonsági fenyegetésekkel, amelyek hatással lehetnek a szervezetére. 2023-ben a felhőalapú biztonsági fenyegetések tovább fejlődnek és kifinomultabbak lesznek.
Íme a 2023-ben figyelembe veendő dolgok listája:
1. Az infrastruktúra megszilárdítása
A felhő-infrastruktúra védelmének egyik legjobb módja a támadások elleni védekezés. Ez azt jelenti, hogy meg kell győződnie arról, hogy a kiszolgálók és más kritikus összetevők megfelelően konfiguráltak és naprakészek.
Fontos megerősíteni az operációs rendszert, mert a mai felhőalapú biztonsági fenyegetések közül sok az elavult szoftverek sebezhetőségeit használja ki. Például a WannaCry ransomware támadás 2017-ben kihasználta a Windows operációs rendszer azon hibáját, amelyet nem javítottak ki.
2021-ben a ransomware támadások száma 20%-kal nőtt. Ahogy egyre több vállalat költözik a felhőbe, fontos megerősíteni az infrastruktúrát az ilyen típusú támadások elleni védelem érdekében.
Az infrastruktúra szilárdítása segíthet számos gyakori támadás mérséklésében, többek között:
– DDoS támadások
– SQL injekciós támadások
– Cross-site scripting (XSS) támadások
Mi az a DDoS támadás?
A DDoS-támadás a kibertámadás egy olyan típusa, amely egy forgalom- vagy kérelmező kiszolgálót vagy hálózatot céloz meg, hogy túlterhelje azt. A DDoS támadások nagyon zavaróak lehetnek, és egy webhely vagy szolgáltatás elérhetetlenné válását okozhatja a felhasználók számára.
DDos támadási statisztika:
– 2018-ban 300%-kal nőtt a DDoS támadások száma 2017-hez képest.
– Egy DDoS támadás átlagos költsége 2.5 millió dollár.
Mi az az SQL-injekciós támadás?
Az SQL-befecskendező támadások a kibertámadások olyan típusai, amelyek kihasználják az alkalmazás kódjának sebezhetőségeit, és rosszindulatú SQL-kódot illesztenek be egy adatbázisba. Ezzel a kóddal ezután hozzáférhet érzékeny adatokhoz, vagy akár átveheti az irányítást az adatbázis felett.
Az SQL injekciós támadások az egyik leggyakoribb támadástípus a weben. Valójában annyira gyakoriak, hogy az Open Web Application Security Project (OWASP) a 10 legfontosabb webalkalmazás-biztonsági kockázat közé sorolja őket.
SQL-injekciós támadási statisztikák:
– 2017-ben az SQL injekciós támadások közel 4,000 adatszivárgásért voltak felelősek.
– Egy SQL injekciós támadás átlagos költsége 1.6 millió dollár.
Mi az a Cross-Site Scripting (XSS)?
Az XSS (cross-site scripting) a kibertámadások egyik fajtája, amely rosszindulatú kód bejuttatását jelenti egy weboldalon. Ezt a kódot ezután az oldalt meglátogató, gyanútlan felhasználók végrehajtják, aminek eredményeként számítógépeik feltöréséhez vezetnek.
Az XSS-támadások nagyon gyakoriak, és gyakran használják érzékeny információk, például jelszavak és hitelkártyaszámok ellopására. Használhatók arra is, hogy rosszindulatú programokat telepítsenek az áldozat számítógépére, vagy átirányítsák őket egy rosszindulatú webhelyre.
Cross-site Scripting (XSS) statisztikák:
– 2017-ben az XSS-támadások közel 3,000 adatszivárgásért voltak felelősek.
– Egy XSS-támadás átlagos költsége 1.8 millió dollár.
2. Felhőbiztonsági fenyegetések
Számos különböző felhőalapú biztonsági fenyegetés létezik, amelyekkel tisztában kell lennie. Ilyenek például a szolgáltatásmegtagadási (DoS) támadások, adatszivárgások és még rosszindulatú bennfentesek is.
Hogyan működnek a szolgáltatásmegtagadási (DoS) támadások?
A DoS-támadások a számítógépes támadások egy fajtája, ahol a támadó forgalommal elárasztva próbál elérhetetlenné tenni egy rendszert vagy hálózatot. Ezek a támadások nagyon zavaróak lehetnek, és jelentős anyagi károkat okozhatnak.
Szolgáltatásmegtagadási támadási statisztika
– 2019-ben összesen 34,000 XNUMX DoS támadás volt.
– Egy DoS támadás átlagos költsége 2.5 millió dollár.
– A DoS támadások napokig vagy akár hetekig is eltarthatnak.
Hogyan történnek adatszivárgások?
Adatvédelmi incidens akkor következik be, amikor érzékeny vagy bizalmas adatokhoz engedély nélkül hozzáférnek. Ez számos különböző módszerrel történhet, beleértve a hackelést, a szociális manipulációt és akár a fizikai lopást is.
Adatszivárgási statisztika
– 2019-ben összesen 3,813 adatvédelmi incidens történt.
– Az adatszivárgás átlagos költsége 3.92 millió dollár.
– Az adatvédelmi incidens azonosításának átlagos ideje 201 nap.
Hogyan támadnak a rosszindulatú bennfentesek?
A rosszindulatú bennfentesek olyan alkalmazottak vagy vállalkozók, akik szándékosan visszaélnek a vállalati adatokhoz való hozzáférésükkel. Ennek számos oka lehet, például anyagi haszonszerzés, bosszú, vagy egyszerűen azért, mert kárt akarnak okozni.
Bennfentes fenyegetés statisztikák
– 2019-ben az adatszivárgások 43%-áért rosszindulatú bennfentesek voltak felelősek.
– Egy bennfentes támadás átlagos költsége 8.76 millió dollár.
– A bennfentes támadás észlelésének átlagos ideje 190 nap.
3. Hogyan erősíti meg infrastruktúráját?
A biztonsági szigorítás az a folyamat, amely az infrastruktúráját támadásokkal szemben ellenállóbbá teszi. Ez magában foglalhat olyan dolgokat, mint a biztonsági ellenőrzések végrehajtása, a tűzfalak telepítése és a titkosítás használata.
Hogyan hajtja végre a biztonsági ellenőrzéseket?
Számos különböző biztonsági ellenőrzés létezik, amelyeket bevezethet az infrastruktúra megerősítése érdekében. Ilyenek például a tűzfalak, a hozzáférés-vezérlési listák (ACL), a behatolásérzékelő rendszerek (IDS) és a titkosítás.
A hozzáférés-vezérlési lista létrehozása:
- Határozza meg a védendő erőforrásokat.
- Azonosítsa azokat a felhasználókat és csoportokat, amelyeknek hozzá kell férniük ezekhez az erőforrásokhoz.
- Hozzon létre egy engedélylistát minden felhasználóhoz és csoporthoz.
- Valósítsa meg az ACL-eket a hálózati eszközökön.
Mik azok a behatolásérzékelő rendszerek?
A behatolásérzékelő rendszereket (IDS) úgy tervezték, hogy észleljék a hálózaton zajló rosszindulatú tevékenységeket, és reagáljanak rájuk. Használhatók olyan dolgok azonosítására, mint a támadási kísérletek, az adatszivárgások és még a bennfentes fenyegetések is.
Hogyan valósít meg egy behatolásérzékelő rendszert?
- Válassza ki az igényeinek megfelelő IDS-t.
- Telepítse az IDS-t a hálózatában.
- Állítsa be az IDS-t a rosszindulatú tevékenységek észlelésére.
- Válaszoljon az IDS által generált riasztásokra.
Mi az a tűzfal?
A tűzfal egy hálózati biztonsági eszköz, amely szabályok alapján szűri a forgalmat. A tűzfalak egyfajta biztonsági ellenőrzés, amellyel megerősíthető az infrastruktúra. Számos különböző módon telepíthetők, például helyszíni, felhőben és szolgáltatásként. A tűzfalak használhatók a bejövő és a kimenő forgalom blokkolására, vagy mindkettőre.
Mi az a helyszíni tűzfal?
A helyszíni tűzfal egy olyan típusú tűzfal, amely a helyi hálózaton van telepítve. A helyszíni tűzfalakat általában a kis- és középvállalkozások védelmére használják.
Mi az a felhő tűzfal?
A felhőtűzfal egy olyan típusú tűzfal, amelyet a felhőben telepítenek. A felhőtűzfalakat általában a nagyvállalatok védelmére használják.
Mik a felhőtűzfalak előnyei?
A Cloud Firewall számos előnnyel jár, többek között:
– Fokozott biztonság
– A hálózati tevékenység jobb láthatósága
- Csökkentett komplexitás
– Alacsonyabb költségek a nagyobb szervezetek számára
Mi a tűzfal mint szolgáltatás?
A tűzfal szolgáltatásként (FaaS) a felhő alapú tűzfal egy típusa. A FaaS szolgáltatók tűzfalakat kínálnak, amelyek a felhőben telepíthetők. Ezt a fajta szolgáltatást jellemzően kis- és középvállalkozások veszik igénybe. Ha nagy vagy összetett hálózattal rendelkezik, ne használjon tűzfalat szolgáltatásként.
A FaaS előnyei
A FaaS számos előnyt kínál, többek között:
- Csökkentett komplexitás
– Fokozott rugalmasság
– Felosztó-kirovó árképzési modell
Hogyan valósítson meg egy tűzfalat szolgáltatásként?
- Válasszon egy FaaS szolgáltatót.
- Telepítse a tűzfalat a felhőben.
- Állítsa be a tűzfalat igényeinek megfelelően.
Vannak alternatívák a hagyományos tűzfalakkal szemben?
Igen, a hagyományos tűzfalaknak számos alternatívája van. Ide tartoznak a következő generációs tűzfalak (NGFW), a webalkalmazások tűzfalai (WAF) és az API-átjárók.
Mi az a következő generációs tűzfal?
A következő generációs tűzfal (NGFW) egy olyan típusú tűzfal, amely jobb teljesítményt és szolgáltatásokat kínál a hagyományos tűzfalakhoz képest. Az NGFW-k általában olyan dolgokat kínálnak, mint az alkalmazásszintű szűrés, a behatolásmegelőzés és a tartalomszűrés.
Alkalmazásszintű szűrés lehetővé teszi a forgalom szabályozását a használt alkalmazás alapján. Például engedélyezheti a HTTP-forgalmat, de blokkolhatja az összes többi forgalmat.
Behatolásmegelőzés lehetővé teszi a támadások észlelését és megelőzését, mielőtt azok bekövetkeznének.
tartalom szűrés lehetővé teszi annak szabályozását, hogy milyen típusú tartalom érhető el a hálózaton. A tartalomszűréssel blokkolhat például rosszindulatú webhelyeket, pornó- és szerencsejáték-webhelyeket.
Mi az a webalkalmazás tűzfal?
A webalkalmazások tűzfala (WAF) egy olyan típusú tűzfal, amelyet arra terveztek, hogy megvédje a webes alkalmazásokat a támadásoktól. A WAF-ok általában olyan funkciókat kínálnak, mint a behatolásészlelés, az alkalmazásszintű szűrés és a tartalomszűrés.
Mi az API átjáró?
Az API-átjáró egy olyan típusú tűzfal, amelyet az API-k támadásokkal szembeni védelmére terveztek. Az API-átjárók általában olyan szolgáltatásokat kínálnak, mint a hitelesítés, az engedélyezés és a sebességkorlátozás.
Hitelesítés fontos biztonsági funkció, mert biztosítja, hogy csak a jogosult felhasználók férhessenek hozzá az API-hoz.
Meghatalmazás fontos biztonsági funkció, mert biztosítja, hogy csak az arra jogosult felhasználók hajthatnak végre bizonyos műveleteket.
Áramkorlátozás fontos biztonsági funkció, mert segít megelőzni a szolgáltatásmegtagadási támadásokat.
Hogyan használod a titkosítást?
A titkosítás egyfajta biztonsági intézkedés, amellyel megerősíthető az infrastruktúra. Ez magában foglalja az adatok olyan formává alakítását, amelyet csak a jogosult felhasználók olvashatnak.
A titkosítási módszerek közé tartozik:
– Szimmetrikus kulcsú titkosítás
– Aszimmetrikus kulcsú titkosítás
– Nyilvános kulcsú titkosítás
Szimmetrikus kulcsú titkosítás A titkosítás egy olyan típusa, ahol ugyanazt a kulcsot használják az adatok titkosításához és visszafejtéséhez.
Aszimmetrikus kulcsú titkosítás A titkosítás egy olyan típusa, ahol különböző kulcsokat használnak az adatok titkosításához és visszafejtéséhez.
Nyilvános kulcsú titkosítás a titkosítás egy olyan típusa, ahol a kulcs mindenki számára elérhetővé válik.
4. Hogyan használjunk keményített infrastruktúrát a felhőpiacon
Az infrastruktúra megerősítésének egyik legjobb módja, ha keményített infrastruktúrát vásárol egy olyan szolgáltatótól, mint az AWS. Az ilyen típusú infrastruktúrát úgy tervezték, hogy ellenállóbb legyen a támadásokkal szemben, és segíthet teljesíteni a biztonsági megfelelőségi követelményeket. Az AWS-ben azonban nem minden példány jön létre egyenlően. Az AWS nem keményített képeket is kínál, amelyek nem olyan ellenállóak a támadással szemben, mint a keményített képek. Az egyik legjobb módszer annak megállapítására, hogy az AMI ellenállóbb-e a támadásokkal szemben, ha megbizonyosodik arról, hogy a verzió naprakész, hogy a legújabb biztonsági funkciókkal rendelkezzen.
A megerősített infrastruktúra vásárlása sokkal egyszerűbb, mint a saját infrastruktúra keményítésének folyamata. Költséghatékonyabb is lehet, mivel nem kell beruháznia az infrastruktúra megerősítéséhez szükséges eszközökbe és erőforrásokba.
Megerősített infrastruktúra vásárlásakor olyan szolgáltatót kell keresnie, amely a biztonsági ellenőrzések széles skáláját kínálja. Ez adja a legjobb esélyt arra, hogy megerősítse infrastruktúráját minden típusú támadás ellen.
További előnyök a keményített infrastruktúra vásárlásából:
– Fokozott biztonság
– Jobb megfelelés
– Csökkentett költség
– Fokozott egyszerűség
A felhő-infrastruktúra egyszerűsítése erősen alulértékelt! A jó hírű gyártótól származó megerősített infrastruktúra kényelmessége az, hogy folyamatosan frissítik, hogy megfeleljen a jelenlegi biztonsági szabványoknak.
Az elavult felhőinfrastruktúra sebezhetőbb a támadásokkal szemben. Ezért fontos, hogy infrastruktúráját naprakészen tartsa.
Az elavult szoftverek napjaink egyik legnagyobb biztonsági fenyegetése, amellyel a szervezetek szembesülnek. Megerősített infrastruktúra megvásárlásával teljesen elkerülheti ezt a problémát.
Amikor saját infrastruktúráját szigorítja, fontos figyelembe venni az összes lehetséges biztonsági fenyegetést. Ez ijesztő feladat lehet, de biztosítani kell, hogy keményedő erőfeszítései hatékonyak legyenek.
5. Biztonsági megfelelőség
Az infrastruktúra szilárdítása a biztonsági megfelelésben is segíthet. Ennek az az oka, hogy számos megfelelőségi szabvány előírja, hogy lépéseket kell tennie adatai és rendszerei támadásokkal szembeni védelme érdekében.
Ha tisztában van a felhőalapú biztonsági fenyegetések legfőbb veszélyeivel, lépéseket tehet szervezete védelmére ezektől. Az infrastruktúra szilárdításával és a biztonsági szolgáltatások használatával sokkal nehezebbé teheti a támadók számára a rendszerek feltörését.
Megerősítheti megfelelőségi pozícióját a CIS-benchmarkok használatával, amelyek irányítják a biztonsági eljárásokat és szilárdítják infrastruktúráját. Automatizálást is használhat a rendszerek szilárdítására és megfelelőségük megőrzésére.
Milyen típusú megfelelési biztonsági előírásokat kell szem előtt tartania 2022-ben?
– GDPR
– PCI DSS
– HIPAA
– SOX
– HITRUST
Hogyan maradjunk GDPR-kompatibilisek
Az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) olyan szabályozások összessége, amelyek szabályozzák a személyes adatok gyűjtésének, felhasználásának és védelmének módját. Azoknak a szervezeteknek, amelyek uniós polgárok személyes adatait gyűjtik, használják vagy tárolják, meg kell felelniük a GDPR előírásainak.
A GDPR-nak való megfelelés érdekében lépéseket kell tennie az infrastruktúra megerősítése és az uniós polgárok személyes adatainak védelme érdekében. Ide tartozik például az adatok titkosítása, a tűzfalak telepítése és a hozzáférés-vezérlési listák használata.
Statisztikák a GDPR megfelelőségről:
Íme néhány adat a GDPR-ról:
– A GDPR bevezetése óta a szervezetek 92%-a módosította a személyes adatok gyűjtésének és felhasználásának módját
– A szervezetek 61%-a szerint nehéz volt a GDPR-nak való megfelelés
– A GDPR bevezetése óta a szervezetek 58%-a tapasztalt adatszivárgást
A kihívások ellenére fontos, hogy a szervezetek tegyenek lépéseket a GDPR betartása érdekében. Ez magában foglalja infrastruktúrájuk szigorítását és az uniós polgárok személyes adatainak védelmét.
A GDPR-nak való megfelelés érdekében lépéseket kell tennie az infrastruktúra megerősítése és az uniós polgárok személyes adatainak védelme érdekében. Ide tartozik például az adatok titkosítása, a tűzfalak telepítése és a hozzáférés-vezérlési listák használata.
Hogyan maradjunk PCI DSS-kompatibilisek
A Payment Card Industry Data Security Standard (PCI DSS) egy olyan iránymutatás, amely szabályozza a hitelkártyaadatok gyűjtését, felhasználását és védelmét. A hitelkártyás fizetéseket feldolgozó szervezeteknek meg kell felelniük a PCI DSS-nek.
A PCI DSS-kompatibilitás megőrzése érdekében lépéseket kell tennie az infrastruktúra megerősítése és a hitelkártyaadatok védelme érdekében. Ide tartozik például az adatok titkosítása, a tűzfalak telepítése és a hozzáférés-vezérlési listák használata.
Statisztikák a PCI DSS-ről
Statisztikák a PCI DSS-ről:
– A PCI DSS bevezetése óta a szervezetek 83%-a módosította a hitelkártyás fizetések feldolgozásának módját
– A szervezetek 61%-a szerint nehéz volt megfelelni a PCI DSS-nek
– A szervezetek 58%-a tapasztalt adatszivárgást a PCI DSS bevezetése óta
Fontos, hogy a szervezetek tegyenek lépéseket a PCI DSS-nek való megfelelés érdekében. Ez magában foglalja az infrastruktúra szigorítását és a hitelkártyaadatok védelmét.
Hogyan maradjunk HIPAA-kompatibilisek
Az egészségbiztosítási hordozhatóságról és elszámoltathatóságról szóló törvény (HIPAA) egy olyan szabályozás, amely szabályozza a személyes egészségügyi információk gyűjtésének, felhasználásának és védelmének módját. Azoknak a szervezeteknek, amelyek gyűjtik, használják vagy tárolják a betegek személyes egészségügyi adatait, meg kell felelniük a HIPAA-nak.
A HIPAA-kompatibilitás megőrzése érdekében lépéseket kell tennie az infrastruktúra megerősítése és a betegek személyes egészségügyi adatainak védelme érdekében. Ide tartozik például az adatok titkosítása, a tűzfalak telepítése és a hozzáférés-vezérlési listák használata.
Statisztikák a HIPAA-ról
A HIPAA statisztikái:
– A szervezetek 91%-a módosította a személyes egészségügyi információk gyűjtésének és felhasználásának módját a HIPAA bevezetése óta
– A szervezetek 63%-a szerint nehéz volt a HIPAA-nak való megfelelés
– A HIPAA bevezetése óta a szervezetek 60%-a tapasztalt adatszivárgást
Fontos, hogy a szervezetek tegyenek lépéseket a HIPAA-nak való megfelelés érdekében. Ez magában foglalja az infrastruktúra szigorítását és a betegek személyes egészségügyi információinak védelmét.
Hogyan maradjunk SOX-kompatibilisek
A Sarbanes-Oxley törvény (SOX) egy olyan szabályozás, amely szabályozza a pénzügyi információk gyűjtésének, felhasználásának és védelmének módját. Azoknak a szervezeteknek, amelyek pénzügyi információkat gyűjtenek, használnak vagy tárolnak, meg kell felelniük a SOX előírásainak.
A SOX-kompatibilitás megőrzése érdekében lépéseket kell tennie az infrastruktúra megerősítése és a pénzügyi információk védelme érdekében. Ide tartozik például az adatok titkosítása, a tűzfalak telepítése és a hozzáférés-vezérlési listák használata.
Statisztikák a SOX-ról
A SOX statisztikái:
– A SOX bevezetése óta a szervezetek 94%-a módosította a pénzügyi információk gyűjtésének és felhasználásának módját
– A szervezetek 65%-a szerint nehéz volt megfelelni a SOX-nak
– A szervezetek 61%-a tapasztalt adatszivárgást a SOX bevezetése óta
Fontos, hogy a szervezetek tegyenek lépéseket a SOX-nak való megfelelés érdekében. Ez magában foglalja az infrastruktúra szigorítását és a pénzügyi információk védelmét.
Hogyan lehet megszerezni a HITRUST tanúsítványt
A HITRUST-tanúsítvány megszerzése egy többlépcsős folyamat, amely magában foglalja egy önértékelés elvégzését, egy független értékelést, majd a HITRUST általi tanúsítást.
Az önértékelés a folyamat első lépése, és a szervezet tanúsításra való felkészültségének meghatározására szolgál. Ez az értékelés magában foglalja a szervezet biztonsági programjának és dokumentációjának áttekintését, valamint a kulcsfontosságú személyzettel folytatott helyszíni interjúkat.
Az önértékelés befejezése után egy független értékelő alaposabban felméri a szervezet biztonsági programját. Ez az értékelés magában foglalja a szervezet biztonsági ellenőrzéseinek áttekintését, valamint helyszíni tesztelést az ellenőrzések hatékonyságának ellenőrzésére.
Miután a független értékelő meggyőződött arról, hogy a szervezet biztonsági programja megfelel a HITRUST CSF összes követelményének, a szervezet megkapja a HITRUST tanúsítványát. A HITRUST CSF tanúsítvánnyal rendelkező szervezetek a HITRUST pecsétet használhatják az érzékeny adatok védelme iránti elkötelezettségük bizonyítására.
Statisztikák a HITRUST-ról:
- 2019 júniusában több mint 2,700 szervezet rendelkezik a HITRUST CSF tanúsítvánnyal.
- Az egészségügyi ágazat rendelkezik a legtöbb tanúsított szervezettel, több mint 1,000-nel.
- A pénzügyi és biztosítási ágazat a második, több mint 500 tanúsított szervezettel.
- A kiskereskedelmi ágazat a harmadik, több mint 400 tanúsított szervezettel.
Segít-e a biztonsági tudatosság képzése a biztonsági megfelelésben?
Igen, biztonságtudatosság képzés segítheti a megfelelést. Ennek az az oka, hogy számos megfelelőségi szabvány megköveteli, hogy lépéseket tegyen adatai és rendszerei támadásokkal szembeni védelme érdekében. Azáltal, hogy tisztában vagyunk a veszélyekkel számítógépes támadások, lépéseket tehet, hogy megvédje szervezetét tőlük.
Milyen módokon valósíthatok meg biztonságtudatossági tréninget a szervezetemben?
Számos módja van a biztonsági tudatosság képzésének megvalósítására a szervezetben. Az egyik módja egy külső szolgáltató igénybevétele, amely biztonsági tudatosság képzést kínál. Egy másik lehetőség a saját biztonsági tudatosság képzési program kidolgozása.
Lehet, hogy ez nyilvánvaló, de a fejlesztők képzése az alkalmazásbiztonsági bevált gyakorlatokról az egyik legjobb kiindulópont. Győződjön meg arról, hogy tudják, hogyan kell megfelelően kódolni, tervezni és tesztelni az alkalmazásokat. Ez segít csökkenteni az alkalmazásokban lévő sebezhetőségek számát. Az Appsec képzés a projektek befejezésének sebességét is javítja.
Olyan dolgokról is képzést kell nyújtania, mint a social engineering és Adathalászat támadások. Ezek gyakori módjai annak, hogy a támadók hozzáférjenek a rendszerekhez és az adatokhoz. Ha tudatában vannak ezeknek a támadásoknak, az alkalmazottak lépéseket tehetnek önmaguk és szervezete védelmében.
A biztonságtudatossági tréningek bevezetése segíthet a megfelelőségben, mert segíti az alkalmazottak oktatását arról, hogyan védheti meg adatait és rendszereit a támadásoktól.
Adathalászat-szimulációs kiszolgáló telepítése a felhőben
A biztonságtudatos képzés hatékonyságának tesztelésének egyik módja egy adathalászat szimulációs szerver telepítése a felhőben. Ez lehetővé teszi, hogy szimulált adathalász e-maileket küldjön alkalmazottainak, és megnézze, hogyan reagálnak.
Ha úgy találja, hogy alkalmazottai bedőlnek a szimulált adathalász támadásoknak, akkor tudja, hogy további képzést kell biztosítania. Ez segít megerősíteni szervezetét a valódi adathalász támadásokkal szemben.
Biztonságos minden kommunikációs módszer a felhőben
A felhőben való biztonság javításának másik módja az összes kommunikációs módszer biztonságossá tétele. Ide tartozik például az e-mail, az azonnali üzenetküldés és a fájlmegosztás.
Számos módja van a kommunikáció biztonságának, beleértve az adatok titkosítását, a digitális aláírások használatát és a tűzfalak telepítését. Ezekkel a lépésekkel megvédheti adatait és rendszereit a támadásoktól.
Minden kommunikációt magában foglaló felhőpéldányt meg kell erősíteni a használatra.
Harmadik fél által végzett biztonsági tudatosság képzésének előnyei:
– Kihelyezheti a képzési program kidolgozását és lebonyolítását.
– A szolgáltatónak van egy szakértői csapata, amely a lehető legjobb képzési programot tudja kidolgozni és megvalósítani az Ön szervezete számára.
– A szolgáltató naprakész lesz a legújabb megfelelőségi követelményekkel kapcsolatban.
Hátrányok, ha harmadik féltől származó biztonsági képzést végeznek:
– A harmadik fél használatának költsége magas lehet.
– Képeznie kell alkalmazottait a képzési program használatára.
– Előfordulhat, hogy a szolgáltató nem tudja testreszabni a képzési programot az Ön szervezete speciális igényeihez.
A saját biztonságtudatossági képzési program fejlesztésének előnyei:
– Testreszabhatja a képzési programot, hogy megfeleljen szervezete speciális igényeinek.
– A képzési program kidolgozásának és lebonyolításának költsége alacsonyabb lesz, mint egy külső szolgáltató igénybevétele.
– Jobban kézben tarthatod a képzési program tartalmát.
A saját biztonságtudatossági képzési program kidolgozásának hátrányai:
– A képzési program kidolgozása és megvalósítása időt és erőforrást igényel.
– Szakértőkkel kell rendelkeznie, akik ki tudják dolgozni és megvalósítani a képzési programot.
– Előfordulhat, hogy a program nem felel meg a legújabb megfelelőségi követelményeknek.
