A Google és az inkognitó mítosz
1. április 2024-jén a Google beleegyezett abba, hogy az inkognitómódból gyűjtött adatrekordok milliárdjait megsemmisítse egy perben. A perben azt állították, hogy a Google titokban nyomon követte azoknak az embereknek az internethasználatát, akik azt hitték, hogy privát módon böngésznek.
Az inkognitó mód olyan webböngészők számára készült beállítás, amelyek nem vezetnek nyilvántartást a meglátogatott weboldalakról. Minden böngészőnek más neve van a beállításnak. A Chrome-ban ezt inkognitómódnak hívják; a Microsoft Edge-ben InPrivate módnak hívják; a Safariban Privát böngészésnek, a Firefoxban pedig Privát módnak hívják. Ezek a privát böngészési módok nem mentik el a böngészési előzményeket, a gyorsítótárazott oldalakat vagy a cookie-kat, így nincs mit törölni – legalábbis a Chrome-felhasználók ezt gondolták.
A 2020-ban benyújtott csoportos kereset több millió Google-felhasználóra terjedt ki, akik 1. június 2016. óta privát böngészést használtak. A felhasználók azt állították, hogy a Google elemzései, cookie-jai és alkalmazásai lehetővé tették a vállalat számára, hogy helytelenül nyomon kövesse azokat, akik a Google Chrome böngészőjét „inkognitó” módban használták. valamint más böngészők „privát” böngészési módban. A kereset azzal vádolta a Google-t, hogy félrevezette a felhasználókat azzal kapcsolatban, hogy a Chrome miként követte nyomon mindenki tevékenységét, aki a privát „inkognitó” böngészési lehetőséget használta.
Augusztusban a Google 23 millió dollárt fizetett, hogy rendezze azt a régóta húzódó ügyet, amely harmadik feleknek hozzáférést adott a felhasználói keresési adatokhoz. A perben előterjesztett belső Google e-mailek azt mutatták, hogy az inkognitómódot használó felhasználókat a kereső- és reklámcég követi a webes forgalom mérése és a hirdetések értékesítése céljából. Azt állította, hogy a Google marketing- és adatvédelmi nyilatkozatai nem tájékoztatták megfelelően a felhasználókat a gyűjtött adatok típusairól, beleértve a megtekintett webhelyek részleteit sem.
A felperes ügyvédei az egyezséget jelentős lépésnek minősítették abban, hogy a nagy technológiai cégektől őszinteséget és elszámoltathatóságot követeljenek az adatgyűjtéssel és -felhasználással kapcsolatban. Az egyezség értelmében a Google nem köteles kártérítést fizetni, de a felhasználók egyénileg perelhetik a céget kártérítésért.
