IT hálózatok kezdőknek
IT hálózatépítés kezdőknek: Bevezető
Ebben a cikkben az informatikai hálózatépítés alapjait fogjuk megvitatni. Olyan témákkal foglalkozunk, mint a hálózati infrastruktúra, a hálózati eszközök és a hálózati szolgáltatások. A cikk végére alaposan meg kell értenie az informatikai hálózatok működését.
Mi az a számítógépes hálózat?
A számítógépes hálózat egymáshoz kapcsolódó számítógépek csoportja. A számítógépes hálózat célja az adatok és erőforrások megosztása. Használhat például számítógépes hálózatot fájlok, nyomtatók és internetkapcsolat megosztására.
Számítógépes hálózatok típusai
A számítógépes hálózatoknak 7 általános típusa van:
Helyi hálózat (LAN): olyan számítógépek csoportja, amelyek kis területen, például otthonban, irodában vagy iskolában csatlakoznak egymáshoz.
Széles körű hálózat (WAN): A WAN egy nagyobb hálózat, amely több épületre vagy akár országra is kiterjedhet.
Vezeték nélküli helyi hálózat (WLAN): A WLAN olyan LAN, amely vezeték nélküli technológiát használ az eszközök csatlakoztatására.
Metropolitan Area Network (MAN): A MAN egy városi hálózat.
Személyes hálózat (PAN): A PAN olyan hálózat, amely személyes eszközöket, például számítógépeket, laptopokat és okostelefonokat köt össze.
Tárhelyhálózat (SAN): A SAN egy hálózat, amelyet tárolóeszközök csatlakoztatására használnak.
Virtuális magánhálózat (VPN): A VPN egy magánhálózat, amely nyilvános hálózatot (például internetet) használ távoli helyek vagy felhasználók összekapcsolására.
Hálózati terminológia
Íme a hálózatépítésben használt általános kifejezések listája:
IP-cím: A hálózaton lévő minden eszköznek egyedi IP-címe van. Az IP-cím a hálózaton lévő eszköz azonosítására szolgál. Az IP az Internet Protocol rövidítése.
Csomópontok: A csomópont egy hálózathoz csatlakoztatott eszköz. A csomópontok közé tartoznak például a számítógépek, nyomtatók és útválasztók.
Útválasztók: Az útválasztó olyan eszköz, amely adatcsomagokat továbbít a hálózatok között.
Kapcsolók: A kapcsoló olyan eszköz, amely több eszközt köt össze ugyanazon a hálózaton. A váltás lehetővé teszi, hogy az adatokat csak a kívánt címzettnek küldjék el.
A kapcsolás típusai:
Áramkör kapcsolás: Az áramköri kapcsolásnál a két eszköz közötti kapcsolat az adott kommunikációhoz van dedikálva. Ha a kapcsolat létrejött, azt más eszközök nem használhatják.
Csomagváltás: A csomagváltás során az adatokat kis csomagokra osztják. Minden csomag különböző útvonalon haladhat a célállomásig. A csomagkapcsolás hatékonyabb, mint az áramkörkapcsolás, mert lehetővé teszi több eszköz számára, hogy ugyanazt a hálózati kapcsolatot ossza meg.
Üzenetváltás: Az üzenetváltás a csomagváltás egy fajtája, amelyet számítógépek közötti üzenetküldésre használnak.
Portok: A portok az eszközök hálózathoz való csatlakoztatására szolgálnak. Minden eszköznek több portja van, amelyek segítségével különböző típusú hálózatokhoz csatlakozhat.
Íme egy analógia a portokra: gondoljon a portokra, mint otthona konnektorára. Ugyanazt a konnektort használhatja lámpa, TV vagy számítógép csatlakoztatásához.
Hálózati kábel típusok
A hálózati kábeleknek 4 általános típusa van:
Koaxiális kábel: A koaxiális kábel a kábel TV-hez és internethez használt kábeltípus. Rézmagból készült, amelyet szigetelőanyag és védőköpeny vesz körül.
Sodrott érpárú kábel: A sodrott érpárú kábel egyfajta kábel, amelyet Ethernet-hálózatokhoz használnak. Két rézhuzalból áll, amelyek össze vannak csavarva. A csavarás segít csökkenteni az interferenciát.
Optikai kábel: Az optikai kábel olyan típusú kábel, amely fényt használ az adatok továbbítására. Üveg vagy műanyag magból készül, amelyet burkolóanyag vesz körül.
vezeték nélküli: A vezeték nélküli hálózat egy olyan típusú hálózat, amely rádióhullámokat használ az adatok továbbítására. A vezeték nélküli hálózatok nem használnak fizikai kábeleket az eszközök csatlakoztatására.
topológiák
Négy általános hálózati topológia létezik:
Busz topológia: A busz topológiában az összes eszköz egyetlen kábelre csatlakozik.
Előnyök:
– Könnyen csatlakoztatható új eszközök
– Könnyű hibaelhárítás
Hátrányok:
– Ha a fő kábel meghibásodik, a teljes hálózat leáll
– A teljesítmény csökken, ha több eszközt adnak a hálózathoz
Csillag topológia: A csillag topológiában az összes eszköz egy központi eszközhöz csatlakozik.
Előnyök:
- Könnyen hozzáadható és eltávolítható eszközök
– Könnyű hibaelhárítás
– Minden eszköz saját dedikált csatlakozással rendelkezik
Hátrányok:
– Ha a központi eszköz meghibásodik, a teljes hálózat leáll
Ring topológia: A gyűrűs topológiában minden eszköz két másik eszközhöz csatlakozik.
Előnyök:
– Könnyű hibaelhárítás
– Minden eszköz saját dedikált csatlakozással rendelkezik
Hátrányok:
– Ha egy eszköz meghibásodik, a teljes hálózat leáll
– A teljesítmény csökken, ha több eszközt adnak a hálózathoz
Háló topológia: A mesh topológiában minden eszköz minden másik eszközhöz kapcsolódik.
Előnyök:
– Minden eszköz saját dedikált csatlakozással rendelkezik
- Megbízható
– Nincs egyetlen kudarcpont sem
Hátrányok:
– Drágább, mint más topológiák
– Nehéz a hibaelhárítás
– A teljesítmény csökken, ha több eszközt adnak a hálózathoz
https://youtu.be/xpfV-gE5JTA
3 Példák számítógépes hálózatokra
Példa 1: Irodai környezetben a számítógépek hálózaton keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Ez a hálózat lehetővé teszi az alkalmazottak számára fájlok és nyomtatók megosztását.
Példa 2: Az otthoni hálózat lehetővé teszi az eszközök számára, hogy csatlakozzanak az internethez, és megosszák egymással az adatokat.
Példa 3: A mobilhálózat a telefonok és más mobileszközök internethez és egymáshoz való csatlakoztatására szolgál.
Hogyan működnek együtt a számítógépes hálózatok az internettel?
A számítógépes hálózatok eszközöket csatlakoztatnak az internethez, hogy kommunikálni tudjanak egymással. Amikor csatlakozik az internethez, számítógépe adatokat küld és fogad a hálózaton keresztül. Ezeket az adatokat csomagok formájában küldik el. Minden csomag tartalmaz információ arról, hogy honnan jött és hová tart. A csomagokat a hálózaton keresztül irányítják a rendeltetési helyükre.
Az internetszolgáltatók (ISP) biztosítják a kapcsolatot a számítógépes hálózatok és az internet között. Az internetszolgáltatók a peering nevű folyamaton keresztül csatlakoznak a számítógépes hálózatokhoz. A társviszony-létesítés azt jelenti, hogy két vagy több hálózat csatlakozik egymáshoz, hogy adatot cserélhessenek. A forgalom a hálózatok között elküldött adat.
Négyféle internetszolgáltatói kapcsolat létezik:
- Tárcsáz: A betárcsázós kapcsolat telefonvonalat használ az internethez való csatlakozáshoz. Ez a kapcsolat leglassabb típusa.
– DSL: A DSL-kapcsolat telefonvonalat használ az internethez való csatlakozáshoz. Ez a kapcsolat gyorsabb, mint a betárcsázós.
- Kábel: A kábeles kapcsolat kábel TV-vonalat használ az internethez való csatlakozáshoz. Ez a kapcsolat gyorsabb, mint a DSL.
– Rost: Az üvegszálas kapcsolat optikai szálakat használ az internethez való csatlakozáshoz. Ez a leggyorsabb kapcsolattípus.
A hálózati szolgáltatók (NSP) biztosítják a kapcsolatot a számítógépes hálózatok és az internet között. Az NSP-k a peering nevű folyamaton keresztül csatlakoznak a számítógépes hálózatokhoz. A társviszony-létesítés azt jelenti, hogy két vagy több hálózat csatlakozik egymáshoz, hogy adatot cserélhessenek. A forgalom a hálózatok között elküldött adat.
Négy típusú NSP-kapcsolat létezik:
- Tárcsáz: A betárcsázós kapcsolat telefonvonalat használ az internethez való csatlakozáshoz. Ez a kapcsolat leglassabb típusa.
– DSL: A DSL-kapcsolat telefonvonalat használ az internethez való csatlakozáshoz. Ez a kapcsolat gyorsabb, mint a betárcsázós.
- Kábel: A kábeles kapcsolat kábel TV-vonalat használ az internethez való csatlakozáshoz. Ez a kapcsolat gyorsabb, mint a DSL.
– Rost: Az üvegszálas kapcsolat optikai szálakat használ az internethez való csatlakozáshoz. Ez a leggyorsabb kapcsolattípus.
Számítógépes hálózati architektúra
A számítógépes hálózati architektúra a számítógépek hálózatba rendezésének módja.
Peer-to-peer (P2P) architektúra olyan hálózati architektúra, amelyben minden eszköz kliens és szerver is egyben. A P2P hálózatban nincs központi szerver. Minden eszköz csatlakozik egy másik eszközhöz a hálózaton az erőforrások megosztása érdekében.
Kliens-szerver (C/S) architektúra egy hálózati architektúra, amelyben minden eszköz kliens vagy szerver. A C/S hálózatban van egy központi szerver, amely szolgáltatásokat nyújt az ügyfeleknek. Az ügyfelek csatlakoznak a szerverhez, hogy hozzáférjenek az erőforrásokhoz.
Háromszintű architektúra egy hálózati architektúra, amelyben minden eszköz kliens vagy szerver. Egy háromszintű hálózatban háromféle eszköz létezik:
– Kliensek: A kliens olyan eszköz, amely hálózathoz csatlakozik.
– Szerverek: A szerver olyan eszköz, amely szolgáltatásokat nyújt a kliensek számára a.
– Protokollok: A protokoll olyan szabályok összessége, amelyek szabályozzák, hogy az eszközök hogyan kommunikálnak a hálózaton.
A mesh architektúra olyan hálózati architektúra, amelyben minden eszköz a hálózat összes többi eszközéhez csatlakozik. Mesh hálózatban nincs központi szerver. Minden eszköz csatlakozik a hálózat összes többi eszközéhez az erőforrások megosztása érdekében.
A teljes hálós topológia egy mesh architektúra, amelyben minden eszköz a hálózat összes többi eszközéhez csatlakozik. Teljes mesh topológiában nincs központi szerver. Minden eszköz csatlakozik a hálózat összes többi eszközéhez az erőforrások megosztása érdekében.
A részleges háló topológia egy mesh architektúra, amelyben egyes eszközök a hálózat összes többi eszközéhez csatlakoznak, de nem minden eszköz csatlakozik az összes többi eszközhöz. Részleges mesh topológiában nincs központi szerver. Egyes eszközök a hálózat összes többi eszközéhez csatlakoznak, de nem minden eszköz csatlakozik az összes többi eszközhöz.
A vezeték nélküli mesh hálózat (WMN) egy mesh hálózat, amely vezeték nélküli technológiákat használ az eszközök csatlakoztatására. A WMN-eket gyakran használják nyilvános helyeken, például parkokban és kávézókban, ahol nehéz lenne vezetékes hálós hálózatot kiépíteni.
A terheléselosztók használata
A terheléselosztók olyan eszközök, amelyek a forgalmat a hálózaton keresztül osztják el. A terheléselosztók javítják a teljesítményt azáltal, hogy a forgalmat egyenletesen osztják el a hálózaton lévő eszközök között.
Mikor használjunk terheléselosztókat
A terheléselosztókat gyakran használják olyan hálózatokban, ahol nagy a forgalom. Például a terheléselosztókat gyakran használják adatközpontokban és webfarmokban.
Hogyan működnek a terheléselosztók
A terheléselosztók különféle algoritmusok segítségével osztják el a forgalmat a hálózaton. A leggyakoribb algoritmus a körmérkőzéses algoritmus.
A körmérkőzéses algoritmus egy terheléselosztó algoritmus, amely egyenletesen osztja el a forgalmat a hálózaton lévő eszközök között. A kör-robin algoritmus úgy működik, hogy minden új kérést elküld a lista következő eszközére.
A körmérkőzéses algoritmus egy egyszerű, könnyen megvalósítható algoritmus. A kör-robin algoritmus azonban nem veszi figyelembe a hálózaton lévő eszközök kapacitását. Ennek eredményeként a körbefutó algoritmus néha az eszközök túlterhelését okozhatja.
Például, ha három eszköz van egy hálózaton, a körbefutó algoritmus az első kérést az első eszköznek, a második kérést a második eszköznek, a harmadik kérést pedig a harmadik eszköznek küldi. A negyedik kérés elküldésre kerül az első eszközre, és így tovább.
A probléma elkerülése érdekében egyes terheléselosztók kifinomultabb algoritmusokat használnak, például a legkevesebb kapcsolatok algoritmusát.
A legkevesebb kapcsolatok algoritmusa egy terheléselosztó algoritmus, amely minden új kérést a legkevesebb aktív kapcsolattal rendelkező eszközre küld. A legkevesebb kapcsolatokat tartalmazó algoritmus úgy működik, hogy nyomon követi a hálózaton lévő egyes eszközök aktív kapcsolatok számát.
A legkevesebb csatlakozást igénylő algoritmus kifinomultabb, mint a kör-robin algoritmus, és hatékonyabban tudja elosztani a forgalmat a hálózaton. A legkevesebb kapcsolódási algoritmust azonban nehezebb megvalósítani, mint a körmérkőzéses algoritmust.
Például, ha három eszköz van a hálózaton, és az első eszköznek két aktív kapcsolata van, a második eszköznek négy aktív kapcsolata van, és a harmadik eszköznek egy aktív kapcsolata van, akkor a legkevesebb kapcsolatot tartalmazó algoritmus elküldi a negyedik kérést a harmadik készülék.
A terheléselosztók algoritmusok kombinációját is használhatják a forgalom hálózaton keresztüli elosztására. Például egy terheléselosztó használhatja a kör-robin algoritmust a forgalom egyenletes elosztására a hálózaton lévő eszközök között, majd a legkevesebb kapcsolattal rendelkező algoritmus használatával új kéréseket küldhet a legkevesebb aktív kapcsolattal rendelkező eszközre.
Terheléselosztók konfigurálása
A terheléselosztók számos beállítással konfigurálhatók. A legfontosabb beállítások a forgalom elosztására használt algoritmusok és a terheléselosztási készletben szereplő eszközök.
A terheléselosztók manuálisan, vagy automatikusan is konfigurálhatók. Az automatikus konfigurációt gyakran használják olyan hálózatokban, ahol sok eszköz van, és a kézi konfigurációt gyakran használják kisebb hálózatokban.
A terheléselosztó konfigurálásakor fontos a megfelelő algoritmusok kiválasztása, és a terheléselosztási készletben az összes használt eszköz szerepeltetése.
Terheléselosztók tesztelése
A terheléselosztókat különféle eszközökkel lehet tesztelni szerszámok. A legfontosabb eszköz a hálózati forgalom generátor.
A hálózati forgalom generátor egy olyan eszköz, amely forgalmat generál a hálózaton. A hálózati forgalomgenerátorok a hálózati eszközök, például a terheléselosztók teljesítményének tesztelésére szolgálnak.
A hálózati forgalomgenerátorok különféle forgalomtípusok generálására használhatók, beleértve a HTTP-forgalmat, a TCP-forgalmat és az UDP-forgalmat.
A terheléselosztókat különféle benchmarking eszközökkel is lehet tesztelni. A benchmarking eszközöket a hálózaton lévő eszközök teljesítményének mérésére használják.
Benchmarking eszközök használható a terheléselosztók teljesítményének mérésére különféle körülmények között, például különböző terhelések, különböző hálózati feltételek és különböző konfigurációk mellett.
A terheléselosztók különféle felügyeleti eszközökkel is tesztelhetők. A megfigyelő eszközök a hálózaton lévő eszközök teljesítményének nyomon követésére szolgálnak.
Monitoring eszközök használható a terheléselosztók teljesítményének nyomon követésére különféle körülmények között, például különböző terhelések, különböző hálózati feltételek és különböző konfigurációk esetén.
A következtetés:
A terheléselosztók számos hálózat fontos részét képezik. A terheléselosztókat a forgalom hálózaton keresztüli elosztására és a hálózati alkalmazások teljesítményének javítására használják.
Tartalomátviteli hálózatok (CDN)
A Content Delivery Network (CDN) olyan szerverek hálózata, amelyek tartalmat juttatnak el a felhasználókhoz.
A CDN-eket gyakran használják a világ különböző részein található tartalom továbbítására. Például egy CDN használható tartalom eljuttatására egy európai szerverről egy ázsiai felhasználóhoz.
A CDN-eket gyakran használják a világ különböző részein található tartalom továbbítására is. Például egy CDN használható tartalom eljuttatására egy európai szerverről egy ázsiai felhasználóhoz.
A CDN-eket gyakran használják webhelyek és alkalmazások teljesítményének javítására. A CDN-ek a tartalom elérhetőségének javítására is használhatók.
CDN-ek konfigurálása
A CDN-ek számos beállítással konfigurálhatók. A legfontosabb beállítások a tartalom kézbesítésére használt szerverek és a CDN által szállított tartalom.
A CDN-ek manuálisan vagy automatikusan is konfigurálhatók. Az automatikus konfigurációt gyakran használják olyan hálózatokban, ahol sok eszköz van, és a kézi konfigurációt gyakran használják kisebb hálózatokban.
A CDN konfigurálásakor fontos a megfelelő kiszolgálók kiválasztása, és a CDN konfigurálása a szükséges tartalom szállítására.
CDN-ek tesztelése
A CDN-ek különféle eszközökkel tesztelhetők. A legfontosabb eszköz a hálózati forgalom generátor.
A hálózati forgalom generátor egy olyan eszköz, amely forgalmat generál a hálózaton. A hálózati forgalomgenerátorok a hálózati eszközök, például a CDN-ek teljesítményének tesztelésére szolgálnak.
A hálózati forgalomgenerátorok különféle forgalomtípusok generálására használhatók, beleértve a HTTP-forgalmat, a TCP-forgalmat és az UDP-forgalmat.
A CDN-ek számos benchmarking eszközzel is tesztelhetők. A benchmarking eszközöket a hálózaton lévő eszközök teljesítményének mérésére használják.
Benchmarking eszközök használható a CDN-ek teljesítményének mérésére különféle feltételek mellett, például különböző terhelések, különböző hálózati feltételek és különböző konfigurációk mellett.
A CDN-ek különféle megfigyelőeszközökkel is tesztelhetők. A megfigyelő eszközök a hálózaton lévő eszközök teljesítményének nyomon követésére szolgálnak.
Monitoring eszközök használható a CDN-ek teljesítményének nyomon követésére különféle feltételek mellett, például különböző terhelések, különböző hálózati feltételek és különböző konfigurációk mellett.
A következtetés:
A CDN-ek számos hálózat fontos részét képezik. A CDN-ek tartalmat juttatnak el a felhasználókhoz, és javítják a webhelyek és alkalmazások teljesítményét. A CDN-ek manuálisan vagy automatikusan is konfigurálhatók. A CDN-ek számos eszközzel tesztelhetők, beleértve a hálózati forgalom generátorokat és a benchmarking eszközöket. A megfigyelő eszközök a CDN-ek teljesítményének nyomon követésére is használhatók.
Network Security
A hálózati biztonság a számítógépes hálózatok jogosulatlan hozzáféréstől való védelmének gyakorlata. A hálózatba való belépési pontok a következők:
– Fizikai hozzáférés a hálózathoz: Ez magában foglalja a hálózati hardverhez, például útválasztókhoz és kapcsolókhoz való hozzáférést.
– Logikai hozzáférés a hálózathoz: Ez magában foglalja a hálózati szoftverhez, például az operációs rendszerhez és az alkalmazásokhoz való hozzáférést.
A hálózatbiztonsági folyamatok a következők:
– Azonosítás: Ez a folyamat annak azonosítására, hogy ki vagy mi próbál hozzáférni a hálózathoz.
- Hitelesítés: Ez a folyamat annak ellenőrzésére, hogy a felhasználó vagy az eszköz azonossága érvényes-e.
– Engedélyezés: Ez a hálózathoz való hozzáférés engedélyezésének vagy megtagadásának folyamata a felhasználó vagy eszköz azonossága alapján.
- Könyvelés: Ez az összes hálózati tevékenység nyomon követésének és naplózásának folyamata.
A hálózati biztonsági technológiák a következők:
- Tűzfalak: A tűzfal egy hardver vagy szoftver eszköz, amely két hálózat közötti forgalmat szűri.
– Behatolásjelző rendszerek: A behatolásérzékelő rendszer egy olyan szoftveralkalmazás, amely figyeli a hálózati tevékenységet a behatolás jeleit keresve.
– Virtuális magánhálózatok: A virtuális magánhálózat egy biztonságos alagút két vagy több eszköz között.
Hálózati biztonsági szabályzatok azok a szabályok és előírások, amelyek szabályozzák a hálózat használatát és elérését. A szabályzatok jellemzően olyan témákat fednek le, mint az elfogadható használat, jelszó menedzsment és adatbiztonság. A biztonsági szabályzatok azért fontosak, mert segítik a hálózat biztonságos és felelősségteljes használatát.
A hálózatbiztonsági szabályzat kialakításakor fontos figyelembe venni a következőket:
– A hálózat típusa: A biztonsági szabályzatnak meg kell felelnie a használt hálózat típusának. Például a vállalati intranet szabályzata különbözik egy nyilvános webhely szabályzatától.
– A hálózat mérete: A biztonsági szabályzatnak meg kell felelnie a hálózat méretének. Például egy kis irodai hálózatra vonatkozó házirend eltér a nagyvállalati hálózatra vonatkozó szabályzattól.
– A hálózat felhasználói: A biztonsági szabályzatnak figyelembe kell vennie a hálózat felhasználóinak igényeit. Például az alkalmazottak által használt hálózatra vonatkozó szabályzat eltér az ügyfelek által használt hálózatra vonatkozó szabályzattól.
– A hálózat erőforrásai: A biztonsági szabályzatnak figyelembe kell vennie a hálózaton elérhető erőforrások típusait. Például az érzékeny adatokat tartalmazó hálózatra vonatkozó szabályzat eltér a nyilvános adatokat tartalmazó hálózatra vonatkozó szabályzattól.
A hálózati biztonság fontos szempont minden olyan szervezet számára, amely számítógépeket használ adatok tárolására vagy megosztására. A biztonsági irányelvek és technológiák bevezetésével a szervezetek segíthetnek megvédeni hálózataikat az illetéktelen hozzáféréstől és behatolástól.
Elfogadható felhasználási szabályzat
Az elfogadható használati szabályzat olyan szabálykészlet, amely meghatározza, hogyan használható egy számítógépes hálózat. Az elfogadható felhasználási szabályzat általában olyan témákat fed le, mint a hálózat elfogadható használata, a jelszókezelés és az adatbiztonság. Az elfogadható használati szabályzatok fontosak, mert segítik a hálózat biztonságos és felelősségteljes használatát.
Password Management
A jelszókezelés a jelszavak létrehozásának, tárolásának és védelmének folyamata. A jelszavak a számítógépes hálózatokhoz, alkalmazásokhoz és adatokhoz való hozzáférésre szolgálnak. A jelszókezelési szabályzatok általában olyan témákra vonatkoznak, mint a jelszó erőssége, a jelszó lejárata és a jelszó-helyreállítás.
Data Security
Az adatbiztonság az adatok illetéktelen hozzáféréssel szembeni védelmének gyakorlata. Az adatbiztonsági technológiák közé tartozik a titkosítás, a hozzáférés-vezérlés és az adatszivárgás-megelőzés. Az adatbiztonsági szabályzatok általában olyan témákat fednek le, mint az adatosztályozás és az adatkezelés.
Hálózatbiztonsági ellenőrzőlista
- Határozza meg a hálózat hatókörét.
- Azonosítsa a hálózaton lévő eszközöket.
- Osztályozza az adatokat a hálózaton.
- Válassza ki a megfelelő biztonsági technológiákat.
- Alkalmazza a biztonsági technológiákat.
- Tesztelje a biztonsági technológiákat.
- telepítse a biztonsági technológiákat.
- Figyelje a hálózatot a behatolás jeleire.
- reagálni a behatolási eseményekre.
- szükség szerint frissítse a biztonsági irányelveket és technológiákat.
A hálózatbiztonság területén a szoftver és a hardver frissítése fontos része a korszak élén maradásnak. Folyamatosan új sérülékenységeket fedeznek fel, és új támadásokat fejlesztenek ki. A szoftverek és hardverek naprakészen tartásával a hálózatok jobban védhetők ezekkel a fenyegetésekkel szemben.
A hálózatbiztonság összetett téma, és nincs egyetlen megoldás, amely megvédené a hálózatot minden fenyegetéstől. A hálózatbiztonsági fenyegetések elleni legjobb védekezés a több technológiát és szabályzatot használó többrétegű megközelítés.
Milyen előnyei vannak a számítógépes hálózat használatának?
A számítógépes hálózat használatának számos előnye van, többek között:
– Fokozott termelékenység: Az alkalmazottak megoszthatnak fájlokat és nyomtatókat, ami megkönnyíti a munkavégzést.
– Csökkentett költségek: A hálózatok pénzt takaríthatnak meg az erőforrások, például a nyomtatók és szkennerek megosztásával.
– Továbbfejlesztett kommunikáció: A hálózatok megkönnyítik az üzenetek küldését és a másokkal való kapcsolatfelvételt.
– Fokozott biztonság: A hálózatok segíthetnek az adatok védelmében azáltal, hogy szabályozzák, hogy ki férhet hozzá.
– Megnövelt megbízhatóság: A hálózatok redundanciát biztosíthatnak, ami azt jelenti, hogy ha a hálózat egyik része leáll, a többi része továbbra is működhet.
Összegzésként
Az informatikai hálózatépítés összetett téma, de ennek a cikknek meg kellett volna adnia az alapok megértését. A jövőbeli cikkeinkben olyan fejlettebb témákról fogunk beszélni, mint a hálózati biztonság és a hálózati hibaelhárítás.
