A hacktivizmus felemelkedése | Milyen hatásai vannak a kiberbiztonságra?
Bevezetés
Az internet térnyerésével a társadalom az aktivizmus új formájához – a hacktivizmushoz – jutott. A hacktivizmus a technológia felhasználása egy politikai vagy társadalmi program előmozdítására. Míg egyes hacktivisták bizonyos okokat támogatnak, mások kibervandalizmust folytatnak, azaz a hackelést számítógépes rendszerek szándékos károsodására vagy megzavarására használják.
Az Anonymous csoport az egyik legismertebb hacktivista csoport. Számos nagy horderejű kampányban vettek részt, mint például az Operation Payback (válasz a kalózkodás elleni erőfeszítésekre) és az Aurora művelet (a kínai kormányzati számítógépes kémkedés elleni kampány).
Bár a hacktivizmus jóra használható, negatív következményekkel is járhat. Például néhány hacktivista csoport megtámadta a kritikus infrastruktúrákat, például erőműveket és vízkezelő létesítményeket. Ez komoly veszélyt jelenthet a közbiztonságra. Ezenkívül a kibervandalizmus gazdasági károkat okozhat, és megzavarhatja az alapvető szolgáltatásokat.
A hacktivizmus térnyerése fokozott aggodalmakhoz vezetett kiberbiztonság. Sok szervezet mostanában olyan biztonsági intézkedésekbe fektet be, amelyekkel megvédheti rendszerét a támadásoktól. Az elszánt és képzett hackerekkel szemben azonban nehéz teljesen védekezni. Mindaddig, amíg vannak emberek, akik hajlandóak politikai vagy társadalmi célok érdekében felhasználni képességeiket, a hacktivizmus továbbra is fenyegetést jelent a kiberbiztonságra nézve.
Példák a hacktivizmusra az elmúlt években
2016-os amerikai elnökválasztás
A 2016-os amerikai elnökválasztás során több hacktivista csoport támadta meg mindkét jelölt – Hillary Clinton és Donald Trump – kampánywebhelyét. A Clinton-kampány weboldalát elosztott szolgáltatásmegtagadási (DDoS) támadás érte, ami forgalommal borította el a szervert és összeomlott. A Trump kampánywebhelyét is érte egy DDoS támadás, de a Cloudflare szolgáltatásnak köszönhetően online tudott maradni, amely az ilyen támadások ellen védelmet nyújt.
2017-es francia elnökválasztás
A 2017-es francia elnökválasztás során több jelölt kampánywebhelyét érte DDoS támadás. A megcélzott jelöltek között volt Emmanuel Macron (aki végül megnyerte a választást), Marine Le Pen és Francois Fillon. Emellett egy hamis e-mailt is küldtek az újságíróknak, amely azt állította, hogy Macron kampányából származik. Az e-mail azt állította, hogy Macron egy offshore számlát használt, hogy elkerülje az adófizetést. Később azonban kiderült, hogy az e-mail hamis, és nem világos, hogy ki áll a támadás mögött.
WannaCry Ransomware támadás
In May of 2017, a piece of ransomware known as WannaCry began spreading across the internet. The ransomware encrypted files on infected computers and demanded a ransom in order to decrypt them. WannaCry was particularly damaging because it used a vulnerability in Microsoft Windows to spread quickly and infect a large number of computers.
A WannaCry támadás több mint 200,000 150 számítógépet érintett XNUMX országban. Több milliárd dolláros kárt okozott, és megzavarta az alapvető szolgáltatásokat, például a kórházakat és a közlekedést. Noha a támadást elsősorban anyagi haszon motiválta, egyes szakértők úgy vélik, hogy politikai indíttatású is lehetett. Például Észak-Koreát azzal vádolják, hogy ő áll a támadás mögött, bár tagadták, hogy bármi köze lenne hozzá.
A hacktivizmus lehetséges motivációi
A hacktivizmusnak sokféle motivációja lehet, mivel a különböző csoportoknak eltérő céljaik és programjai vannak. Egyes hacktivista csoportokat politikai meggyőződések, míg másokat társadalmi okok motiválhatnak. Íme néhány példa a hacktivizmus lehetséges motivációira:
Politikai meggyőződés
Egyes hacktivista csoportok támadásokat hajtanak végre politikai programjuk előmozdítása érdekében. Például az Anonymous csoport különböző kormányzati webhelyeket támadott meg, tiltakozva a kormány által nem értett politikák ellen. Olyan cégek ellen is támadásokat hajtottak végre, amelyekről úgy vélik, hogy károsítják a környezetet vagy etikátlan gyakorlatokat folytatnak.
Társadalmi okok
Más hacktivista csoportok a társadalmi okokra összpontosítanak, például az állatok jogaira vagy az emberi jogokra. A LulzSec csoport például olyan webhelyeket támadott meg, amelyekről úgy vélik, hogy állatkísérletekben vesznek részt. Megtámadtak olyan webhelyeket is, amelyekről úgy gondolják, hogy cenzúrázzák az internetet, vagy más, a szólásszabadságot sértő tevékenységet folytatnak.
Gazdasági nyereség
Egyes hacktivista csoportokat gazdasági haszon motiválhat, bár ez kevésbé gyakori, mint más motivációk. Az Anonymous csoport például megtámadta a PayPal-t és a MasterCardot, tiltakozásul azon döntésük ellen, hogy leállítják a WikiLeaksnek szánt adományok feldolgozását. Úgy tűnik azonban, hogy a legtöbb hacktivista csoportot nem az anyagi haszon motiválja.
Milyen hatásai vannak a hacktivizmusnak a kiberbiztonságra?
A hacktivizmus számos hatással lehet a kiberbiztonságra. Íme néhány példa arra, hogy a hacktivizmus hogyan befolyásolhatja a kiberbiztonságot:
Fokozott tudatosság a kiberbiztonsági fenyegetésekkel kapcsolatban
A hacktivizmus egyik legjelentősebb hatása, hogy felhívja a figyelmet a kiberbiztonsági fenyegetésekre. A hacktivista csoportok gyakran nagy horderejű webhelyeket és szervezeteket céloznak meg, amelyek felhívhatják a figyelmet a réseket hogy kihasználják. Ez a megnövekedett tudatosság jobb biztonsági intézkedésekhez vezethet, mivel a szervezetek egyre tudatosabbá válnak hálózataik védelmének szükségességével.
Megnövekedett biztonsági költségek
A hacktivizmus másik hatása az, hogy növelheti a biztonsági költségeket. A szervezeteknek további biztonsági intézkedésekbe, például behatolásérzékelő rendszerekbe vagy tűzfalakba kell beruházniuk. Előfordulhat, hogy több alkalmazottat kell felvenniük, hogy figyeljék hálózataikat a támadások jeleire. Ezek a megnövekedett költségek terhet jelenthetnek a szervezetek, különösen a kisvállalkozások számára.
Az alapvető szolgáltatások megszakítása
A hacktivizmus másik hatása az, hogy megzavarhatja az alapvető szolgáltatásokat. Például a WannaCry támadás megzavarta a kórházakat és a közlekedési rendszereket. Ez a zavar nagy kényelmetlenséget, sőt veszélyt is okozhat azoknak, akik e szolgáltatásokra támaszkodnak.
Amint látja, a hacktivizmus számos hatással lehet a kiberbiztonságra. Míg e hatások egy része pozitív, például a kiberbiztonsági fenyegetések fokozott tudatossága, mások negatívak, például a megnövekedett biztonsági költségek vagy az alapvető szolgáltatások zavarai. Összességében a hacktivizmus kiberbiztonságra gyakorolt hatásai összetettek és nehezen megjósolhatóak.
