IT hálózatok kezdőknek
IT hálózatépítés kezdőknek: Bevezető
Ebben a cikkben az informatikai hálózatépítés alapjait fogjuk megvitatni. Olyan témákkal foglalkozunk, mint a hálózati infrastruktúra, a hálózati eszközök és a hálózati szolgáltatások. A cikk végére alaposan meg kell értenie az informatikai hálózatok működését.
Mi az a számítógépes hálózat?
A számítógépes hálózat egymáshoz kapcsolódó számítógépek csoportja. A számítógépes hálózat célja az adatok és erőforrások megosztása. Használhat például számítógépes hálózatot fájlok, nyomtatók és internetkapcsolat megosztására.
Számítógépes hálózatok típusai
A számítógépes hálózatoknak 7 általános típusa van:
Helyi hálózat (LAN): olyan számítógépek csoportja, amelyek kis területen, például otthonban, irodában vagy iskolában csatlakoznak egymáshoz.
Széles körű hálózat (WAN): A WAN egy nagyobb hálózat, amely több épületre vagy akár országra is kiterjedhet.
Vezeték nélküli helyi hálózat (WLAN): A WLAN olyan LAN, amely vezeték nélküli technológiát használ az eszközök csatlakoztatására.
Metropolitan Area Network (MAN): A MAN egy városi hálózat.
Személyes hálózat (PAN): A PAN olyan hálózat, amely személyes eszközöket, például számítógépeket, laptopokat és okostelefonokat köt össze.
Tárhelyhálózat (SAN): A SAN egy hálózat, amelyet tárolóeszközök csatlakoztatására használnak.
Virtuális magánhálózat (VPN): A VPN egy magánhálózat, amely nyilvános hálózatot (például internetet) használ távoli helyek vagy felhasználók összekapcsolására.
Hálózati terminológia
Íme a hálózatépítésben használt általános kifejezések listája:
IP-cím: A hálózaton lévő minden eszköznek egyedi IP-címe van. Az IP-cím a hálózaton lévő eszköz azonosítására szolgál. Az IP az Internet Protocol rövidítése.
csomópontok: A csomópont egy olyan eszköz, amely hálózathoz csatlakozik. A csomópontok közé tartoznak például a számítógépek, nyomtatók és útválasztók.
Routerek: Az útválasztó olyan eszköz, amely adatcsomagokat továbbít a hálózatok között.
Kapcsolók: A kapcsoló olyan eszköz, amely több eszközt köt össze ugyanazon a hálózaton. A váltás lehetővé teszi, hogy az adatokat csak a kívánt címzettnek küldjék el.
A kapcsolás típusai:
Áramkör kapcsolás: Az áramköri kapcsolásnál a két eszköz közötti kapcsolat az adott kommunikációnak van dedikálva. Ha a kapcsolat létrejött, azt más eszközök nem használhatják.
Csomagváltás: A csomagváltás során az adatokat kis csomagokra osztják. Minden csomag különböző útvonalon haladhat a célállomásig. A csomagkapcsolás hatékonyabb, mint az áramkörkapcsolás, mert lehetővé teszi több eszköz számára, hogy ugyanazt a hálózati kapcsolatot ossza meg.
Üzenetváltás: Az üzenetváltás a csomagváltás egy fajtája, amelyet számítógépek közötti üzenetküldésre használnak.
Portok: A portok az eszközök hálózathoz való csatlakoztatására szolgálnak. Minden eszköznek több portja van, amelyek segítségével különböző típusú hálózatokhoz csatlakozhat.
Íme egy analógia a portokra: gondoljon a portokra, mint otthona konnektorára. Ugyanazt a konnektort használhatja lámpa, TV vagy számítógép csatlakoztatásához.
Hálózati kábel típusok
A hálózati kábeleknek 4 általános típusa van:
Koaxiális kábel: A koaxiális kábel a kábel TV-hez és internethez használt kábeltípus. Rézmagból készült, amelyet szigetelőanyag és védőköpeny vesz körül.
Sodrott érpárú kábel: A sodrott érpárú kábel egyfajta kábel, amelyet Ethernet-hálózatokhoz használnak. Két rézhuzalból áll, amelyek össze vannak csavarva. A csavarás segít csökkenteni az interferenciát.
Optikai kábel: Az optikai kábel olyan típusú kábel, amely fényt használ az adatok továbbítására. Üveg vagy műanyag magból készül, amelyet burkolóanyag vesz körül.
vezeték nélküli: A vezeték nélküli hálózat egy olyan típusú hálózat, amely rádióhullámokat használ az adatok továbbítására. A vezeték nélküli hálózatok nem használnak fizikai kábeleket az eszközök csatlakoztatására.
topológiák
Négy általános hálózati topológia létezik:
Busz topológia: A busz topológiában az összes eszköz egyetlen kábelhez csatlakozik.
Előnyök:
– Könnyen csatlakoztatható új eszközök
– Könnyű hibaelhárítás
Hátrányok:
– Ha a fő kábel meghibásodik, a teljes hálózat leáll
– A teljesítmény csökken, ha több eszközt adnak a hálózathoz
Csillag topológia: A csillag topológiában az összes eszköz egy központi eszközhöz csatlakozik.
Előnyök:
- Könnyen hozzáadható és eltávolítható eszközök
– Könnyű hibaelhárítás
– Minden eszköz saját dedikált csatlakozással rendelkezik
Hátrányok:
– Ha a központi eszköz meghibásodik, a teljes hálózat leáll
Gyűrű topológia: A gyűrűs topológiában minden eszköz két másik eszközhöz csatlakozik.
Előnyök:
– Könnyű hibaelhárítás
– Minden eszköz saját dedikált csatlakozással rendelkezik
Hátrányok:
– Ha egy eszköz meghibásodik, a teljes hálózat leáll
– A teljesítmény csökken, ha több eszközt adnak a hálózathoz
Háló topológia: A mesh topológiában minden eszköz minden másik eszközhöz kapcsolódik.
Előnyök:
– Minden eszköz saját dedikált csatlakozással rendelkezik
- Megbízható
– Nincs egyetlen kudarcpont sem
Hátrányok:
– Drágább, mint más topológiák
– Nehéz a hibaelhárítás
– A teljesítmény csökken, ha több eszközt adnak a hálózathoz
3 Példák számítógépes hálózatokra
Példa 1: Irodai környezetben a számítógépek hálózaton keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Ez a hálózat lehetővé teszi az alkalmazottak számára fájlok és nyomtatók megosztását.
Példa 2: Az otthoni hálózat lehetővé teszi az eszközök számára, hogy csatlakozzanak az internethez, és megosszák egymással az adatokat.
Példa 3: A mobilhálózat a telefonok és más mobileszközök internethez és egymáshoz való csatlakoztatására szolgál.
Hogyan működnek együtt a számítógépes hálózatok az internettel?
A számítógépes hálózatok eszközöket csatlakoztatnak az internethez, hogy kommunikálni tudjanak egymással. Amikor csatlakozik az internethez, számítógépe adatokat küld és fogad a hálózaton keresztül. Ezeket az adatokat csomagok formájában küldik el. Minden csomag tartalmaz információ arról, hogy honnan jött és hová tart. A csomagokat a hálózaton keresztül irányítják a rendeltetési helyükre.
Internet szolgáltatók (ISP) kapcsolatot biztosítanak a számítógépes hálózatok és az internet között. Az internetszolgáltatók a peering nevű folyamaton keresztül csatlakoznak a számítógépes hálózatokhoz. A társviszony-létesítés azt jelenti, hogy két vagy több hálózat csatlakozik egymáshoz, hogy adatot cserélhessenek. A forgalom a hálózatok között elküldött adat.
Négyféle internetszolgáltatói kapcsolat létezik:
- Tárcsáz: A betárcsázós kapcsolat telefonvonalat használ az internethez való csatlakozáshoz. Ez a kapcsolat leglassabb típusa.
– DSL: A DSL-kapcsolat telefonvonalat használ az internethez való csatlakozáshoz. Ez a kapcsolat gyorsabb, mint a betárcsázós.
- Kábel: A kábeles kapcsolat kábel TV-vonalat használ az internethez való csatlakozáshoz. Ez a kapcsolat gyorsabb, mint a DSL.
– Rost: Az üvegszálas kapcsolat optikai szálakat használ az internethez való csatlakozáshoz. Ez a leggyorsabb kapcsolattípus.
Hálózati szolgáltatók (NSP) kapcsolatot biztosítanak a számítógépes hálózatok és az internet között. Az NSP-k a peering nevű folyamaton keresztül csatlakoznak a számítógépes hálózatokhoz. A társviszony-létesítés azt jelenti, hogy két vagy több hálózat csatlakozik egymáshoz, hogy forgalmat cserélhessenek. A forgalom a hálózatok között elküldött adat.
Négy típusú NSP-kapcsolat létezik:
- Tárcsáz: A betárcsázós kapcsolat telefonvonalat használ az internethez való csatlakozáshoz. Ez a kapcsolat leglassabb típusa.
– DSL: A DSL-kapcsolat telefonvonalat használ az internethez való csatlakozáshoz. Ez a kapcsolat gyorsabb, mint a betárcsázós.
- Kábel: A kábeles kapcsolat kábel TV-vonalat használ az internethez való csatlakozáshoz. Ez a kapcsolat gyorsabb, mint a DSL.
– Rost: Az üvegszálas kapcsolat optikai szálakat használ az internethez való csatlakozáshoz. Ez a leggyorsabb kapcsolattípus.
Számítógépes hálózati architektúra
A számítógépes hálózati architektúra a számítógépek hálózatba rendezésének módja.
Peer-to-peer (P2P) architektúra olyan hálózati architektúra, amelyben minden eszköz kliens és szerver is egyben. A P2P hálózatban nincs központi szerver. Minden eszköz csatlakozik egy másik eszközhöz a hálózaton az erőforrások megosztása érdekében.
Kliens-szerver (C/S) architektúra egy hálózati architektúra, amelyben minden eszköz kliens vagy szerver. A C/S hálózatban van egy központi szerver, amely szolgáltatásokat nyújt az ügyfeleknek. Az ügyfelek csatlakoznak a szerverhez, hogy hozzáférjenek az erőforrásokhoz.
Háromszintű architektúra egy hálózati architektúra, amelyben minden eszköz kliens vagy szerver. Egy háromszintű hálózatban háromféle eszköz létezik:
– Ügyfelek: A kliens egy olyan eszköz, amely hálózathoz csatlakozik.
- Szerverek: A szerver egy olyan eszköz, amely szolgáltatásokat nyújt az ügyfelek számára a.
- Protokollok: A protokoll olyan szabályok összessége, amelyek szabályozzák, hogy az eszközök hogyan kommunikálnak a hálózaton.
Hálós architektúra olyan hálózati architektúra, amelyben minden eszköz a hálózat összes többi eszközéhez csatlakozik. Mesh hálózatban nincs központi szerver. Minden eszköz csatlakozik a hálózat összes többi eszközéhez az erőforrások megosztása érdekében.
A teljes hálós topológia egy mesh architektúra, amelyben minden eszköz a hálózat összes többi eszközéhez csatlakozik. Teljes mesh topológiában nincs központi szerver. Minden eszköz csatlakozik a hálózat összes többi eszközéhez az erőforrások megosztása érdekében.
A részleges háló topológia egy mesh architektúra, amelyben egyes eszközök a hálózat összes többi eszközéhez csatlakoznak, de nem minden eszköz csatlakozik az összes többi eszközhöz. Részleges mesh topológiában nincs központi szerver. Egyes eszközök a hálózat összes többi eszközéhez csatlakoznak, de nem minden eszköz csatlakozik az összes többi eszközhöz.
A vezeték nélküli mesh hálózat (WMN) egy mesh hálózat, amely vezeték nélküli technológiákat használ az eszközök csatlakoztatására. A WMN-eket gyakran használják nyilvános helyeken, például parkokban és kávézókban, ahol nehéz lenne vezetékes hálós hálózatot kiépíteni.
A terheléselosztók használata
A terheléselosztók olyan eszközök, amelyek a forgalmat a hálózaton keresztül osztják el. A terheléselosztók javítják a teljesítményt azáltal, hogy a forgalmat egyenletesen osztják el a hálózaton lévő eszközök között.
Mikor használjunk terheléselosztókat
A terheléselosztókat gyakran használják olyan hálózatokban, ahol nagy a forgalom. Például a terheléselosztókat gyakran használják adatközpontokban és webfarmokban.
Hogyan működnek a terheléselosztók
A terheléselosztók különféle algoritmusok segítségével osztják el a forgalmat a hálózaton. A leggyakoribb algoritmus a körmérkőzéses algoritmus.
A körmérkőzéses algoritmus egy terheléselosztó algoritmus, amely egyenletesen osztja el a forgalmat a hálózaton lévő eszközök között. A kör-robin algoritmus úgy működik, hogy minden új kérést elküld a lista következő eszközére.
A körmérkőzéses algoritmus egy egyszerű, könnyen megvalósítható algoritmus. A kör-robin algoritmus azonban nem veszi figyelembe a hálózaton lévő eszközök kapacitását. Ennek eredményeként a körbefutó algoritmus néha az eszközök túlterhelését okozhatja.
Például, ha három eszköz van egy hálózaton, a körbefutó algoritmus az első kérést az első eszköznek, a második kérést a második eszköznek, a harmadik kérést pedig a harmadik eszköznek küldi. A negyedik kérés elküldésre kerül az első eszközre, és így tovább.
A probléma elkerülése érdekében egyes terheléselosztók kifinomultabb algoritmusokat használnak, például a legkevesebb kapcsolatok algoritmusát.
A legkevesebb kapcsolatok algoritmusa egy terheléselosztó algoritmus, amely minden új kérést a legkevesebb aktív kapcsolattal rendelkező eszközre küld. A legkevesebb kapcsolatokat tartalmazó algoritmus úgy működik, hogy nyomon követi a hálózaton lévő egyes eszközök aktív kapcsolatok számát.
A legkevesebb csatlakozást igénylő algoritmus kifinomultabb, mint a kör-robin algoritmus, és hatékonyabban tudja elosztani a forgalmat a hálózaton. A legkevesebb kapcsolódási algoritmust azonban nehezebb megvalósítani, mint a körmérkőzéses algoritmust.
Például, ha három eszköz van a hálózaton, és az első eszköznek két aktív kapcsolata van, a második eszköznek négy aktív kapcsolata van, és a harmadik eszköznek egy aktív kapcsolata van, akkor a legkevesebb kapcsolatot tartalmazó algoritmus elküldi a negyedik kérést a harmadik készülék.
A terheléselosztók algoritmusok kombinációját is használhatják a forgalom hálózaton keresztüli elosztására. Például egy terheléselosztó használhatja a kör-robin algoritmust a forgalom egyenletes elosztására a hálózaton lévő eszközök között, majd a legkevesebb kapcsolattal rendelkező algoritmus használatával új kéréseket küldhet a legkevesebb aktív kapcsolattal rendelkező eszközre.
Terheléselosztók konfigurálása
A terheléselosztók számos beállítással konfigurálhatók. A legfontosabb beállítások a forgalom elosztására használt algoritmusok és a terheléselosztási készletben szereplő eszközök.
A terheléselosztók manuálisan, vagy automatikusan is konfigurálhatók. Az automatikus konfigurációt gyakran használják olyan hálózatokban, ahol sok eszköz van, és a kézi konfigurációt gyakran használják kisebb hálózatokban.
A terheléselosztó konfigurálásakor fontos a megfelelő algoritmusok kiválasztása, és a terheléselosztási készletben az összes használt eszköz szerepeltetése.
Terheléselosztók tesztelése
A terheléselosztókat különféle eszközökkel lehet tesztelni szerszámok. A legfontosabb eszköz a hálózati forgalom generátor.
A hálózati forgalom generátor egy olyan eszköz, amely forgalmat generál a hálózaton. A hálózati forgalomgenerátorok a hálózati eszközök, például a terheléselosztók teljesítményének tesztelésére szolgálnak.
A hálózati forgalomgenerátorok különféle forgalomtípusok generálására használhatók, beleértve a HTTP-forgalmat, a TCP-forgalmat és az UDP-forgalmat.
A terheléselosztókat különféle benchmarking eszközökkel is lehet tesztelni. A benchmarking eszközöket a hálózaton lévő eszközök teljesítményének mérésére használják.
Benchmarking eszközök használható a terheléselosztók teljesítményének mérésére különféle körülmények között, például különböző terhelések, különböző hálózati feltételek és különböző konfigurációk mellett.
A terheléselosztók különféle felügyeleti eszközökkel is tesztelhetők. A megfigyelő eszközök a hálózaton lévő eszközök teljesítményének nyomon követésére szolgálnak.
Monitoring eszközök használható a terheléselosztók teljesítményének nyomon követésére különféle körülmények között, például különböző terhelések, különböző hálózati feltételek és különböző konfigurációk esetén.
A következtetés:
A terheléselosztók számos hálózat fontos részét képezik. A terheléselosztókat a forgalom hálózaton keresztüli elosztására és a hálózati alkalmazások teljesítményének javítására használják.
Tartalomátviteli hálózatok (CDN)
A Content Delivery Network (CDN) olyan szerverek hálózata, amelyek tartalmat juttatnak el a felhasználókhoz.
A CDN-eket gyakran használják a világ különböző részein található tartalom továbbítására. Például egy CDN használható tartalom eljuttatására egy európai szerverről egy ázsiai felhasználóhoz.
A CDN-eket gyakran használják a világ különböző részein található tartalom továbbítására is. Például egy CDN használható tartalom eljuttatására egy európai szerverről egy ázsiai felhasználóhoz.
A CDN-eket gyakran használják webhelyek és alkalmazások teljesítményének javítására. A CDN-ek a tartalom elérhetőségének javítására is használhatók.
CDN-ek konfigurálása
A CDN-ek számos beállítással konfigurálhatók. A legfontosabb beállítások a tartalom kézbesítésére használt szerverek és a CDN által szállított tartalom.
A CDN-ek manuálisan vagy automatikusan is konfigurálhatók. Az automatikus konfigurációt gyakran használják olyan hálózatokban, ahol sok eszköz van, és a kézi konfigurációt gyakran használják kisebb hálózatokban.
A CDN konfigurálásakor fontos a megfelelő kiszolgálók kiválasztása, és a CDN konfigurálása a szükséges tartalom szállítására.
CDN-ek tesztelése
A CDN-ek különféle eszközökkel tesztelhetők. A legfontosabb eszköz a hálózati forgalom generátor.
A hálózati forgalom generátor egy olyan eszköz, amely forgalmat generál a hálózaton. A hálózati forgalomgenerátorok a hálózati eszközök, például a CDN-ek teljesítményének tesztelésére szolgálnak.
A hálózati forgalomgenerátorok különféle forgalomtípusok generálására használhatók, beleértve a HTTP-forgalmat, a TCP-forgalmat és az UDP-forgalmat.
A CDN-ek számos benchmarking eszközzel is tesztelhetők. A benchmarking eszközöket a hálózaton lévő eszközök teljesítményének mérésére használják.
Benchmarking eszközök használható a CDN-ek teljesítményének mérésére különféle feltételek mellett, például különböző terhelések, különböző hálózati feltételek és különböző konfigurációk mellett.
A CDN-ek különféle megfigyelőeszközökkel is tesztelhetők. A megfigyelő eszközök a hálózaton lévő eszközök teljesítményének nyomon követésére szolgálnak.
Monitoring eszközök használható a CDN-ek teljesítményének nyomon követésére különféle feltételek mellett, például különböző terhelések, különböző hálózati feltételek és különböző konfigurációk mellett.
A következtetés:
A CDN-ek számos hálózat fontos részét képezik. A CDN-ek tartalmat juttatnak el a felhasználókhoz, és javítják a webhelyek és alkalmazások teljesítményét. A CDN-ek manuálisan vagy automatikusan is konfigurálhatók. A CDN-ek számos eszközzel tesztelhetők, beleértve a hálózati forgalom generátorokat és a benchmarking eszközöket. A megfigyelő eszközök a CDN-ek teljesítményének nyomon követésére is használhatók.
Network Security
A hálózati biztonság a számítógépes hálózatok jogosulatlan hozzáféréstől való védelmének gyakorlata. A hálózatba való belépési pontok a következők:
– Fizikai hozzáférés a hálózathoz: Ez magában foglalja a hálózati hardverekhez, például útválasztókhoz és kapcsolókhoz való hozzáférést.
- Logikai hozzáférés a hálózathoz: Ez magában foglalja a hálózati szoftverhez, például az operációs rendszerhez és az alkalmazásokhoz való hozzáférést.
A hálózatbiztonsági folyamatok a következők:
– Azonosítás: Ez a folyamat annak azonosítására, hogy ki vagy mi próbál hozzáférni a hálózathoz.
- Hitelesítés: Ez a folyamat annak ellenőrzésére, hogy a felhasználó vagy az eszköz azonossága érvényes-e.
– Engedélyezés: Ez a hálózathoz való hozzáférés engedélyezésének vagy megtagadásának folyamata a felhasználó vagy eszköz azonossága alapján.
- Könyvelés: Ez az összes hálózati tevékenység nyomon követésének és naplózásának folyamata.
A hálózati biztonsági technológiák a következők:
- Tűzfalak: A tűzfal egy hardver vagy szoftver eszköz, amely két hálózat közötti forgalmat szűri.
– Behatolásjelző rendszerek: A behatolásérzékelő rendszer egy olyan szoftveralkalmazás, amely figyeli a hálózati tevékenységet a behatolás jeleit keresve.
– Virtuális magánhálózatok: A virtuális magánhálózat egy biztonságos alagút két vagy több eszköz között.
Hálózati biztonsági szabályzatok azok a szabályok és előírások, amelyek szabályozzák a hálózat használatát és elérését. A szabályzatok jellemzően olyan témákat fednek le, mint az elfogadható használat, jelszó menedzsment és adatbiztonság. A biztonsági szabályzatok azért fontosak, mert segítik a hálózat biztonságos és felelősségteljes használatát.
A hálózatbiztonsági szabályzat kialakításakor fontos figyelembe venni a következőket:
- A hálózat típusa: A biztonsági szabályzatnak meg kell felelnie a használt hálózat típusának. Például a vállalati intranet szabályzata különbözik egy nyilvános webhely szabályzatától.
– A hálózat mérete: A biztonsági szabályzatnak meg kell felelnie a hálózat méretének. Például egy kis irodai hálózatra vonatkozó házirend eltér a nagyvállalati hálózatra vonatkozó szabályzattól.
– A hálózat felhasználói: A biztonsági politikának figyelembe kell vennie a hálózat felhasználóinak igényeit. Például az alkalmazottak által használt hálózatra vonatkozó szabályzat eltér az ügyfelek által használt hálózatra vonatkozó szabályzattól.
– A hálózat erőforrásai: A biztonsági szabályzatnak figyelembe kell vennie a hálózaton elérhető erőforrások típusait. Például az érzékeny adatokat tartalmazó hálózatra vonatkozó szabályzat eltér a nyilvános adatokat tartalmazó hálózatra vonatkozó szabályzattól.
A hálózati biztonság fontos szempont minden olyan szervezet számára, amely számítógépeket használ adatok tárolására vagy megosztására. A biztonsági irányelvek és technológiák bevezetésével a szervezetek segíthetnek megvédeni hálózataikat az illetéktelen hozzáféréstől és behatolástól.
https://www.youtube.com/shorts/mNYJC_qOrDw
Elfogadható felhasználási szabályzat
Az elfogadható használati szabályzat olyan szabálykészlet, amely meghatározza, hogyan használható egy számítógépes hálózat. Az elfogadható felhasználási szabályzat általában olyan témákat fed le, mint a hálózat elfogadható használata, a jelszókezelés és az adatbiztonság. Az elfogadható használati szabályzatok fontosak, mert segítik a hálózat biztonságos és felelősségteljes használatát.
Password Management
A jelszókezelés a jelszavak létrehozásának, tárolásának és védelmének folyamata. A jelszavak a számítógépes hálózatokhoz, alkalmazásokhoz és adatokhoz való hozzáférésre szolgálnak. A jelszókezelési szabályzatok általában olyan témákra vonatkoznak, mint a jelszó erőssége, a jelszó lejárata és a jelszó-helyreállítás.
Data Security
Az adatbiztonság az adatok illetéktelen hozzáféréssel szembeni védelmének gyakorlata. Az adatbiztonsági technológiák közé tartozik a titkosítás, a hozzáférés-vezérlés és az adatszivárgás-megelőzés. Az adatbiztonsági szabályzatok általában olyan témákat fednek le, mint az adatosztályozás és az adatkezelés.
Hálózatbiztonsági ellenőrzőlista
- Határozza meg a hálózat hatókörét.
- Azonosítsa a hálózaton lévő eszközöket.
- Osztályozza az adatokat a hálózaton.
- Válassza ki a megfelelő biztonsági technológiákat.
- Alkalmazza a biztonsági technológiákat.
- Tesztelje a biztonsági technológiákat.
- telepítse a biztonsági technológiákat.
- Figyelje a hálózatot a behatolás jeleire.
- reagálni a behatolási eseményekre.
- szükség szerint frissítse a biztonsági irányelveket és technológiákat.
A hálózatbiztonság területén a szoftver és a hardver frissítése fontos része a korszak élén maradásnak. Folyamatosan új sérülékenységeket fedeznek fel, és új támadásokat fejlesztenek ki. A szoftverek és hardverek naprakészen tartásával a hálózatok jobban védhetők ezekkel a fenyegetésekkel szemben.
A hálózatbiztonság összetett téma, és nincs egyetlen megoldás, amely megvédené a hálózatot minden fenyegetéstől. A hálózatbiztonsági fenyegetések elleni legjobb védekezés a több technológiát és szabályzatot használó többrétegű megközelítés.
Milyen előnyei vannak a számítógépes hálózat használatának?
A számítógépes hálózat használatának számos előnye van, többek között:
- Megnövelt termelékenység: Az alkalmazottak megoszthatnak fájlokat és nyomtatókat, ami megkönnyíti a munkavégzést.
- Csökkentett költségek: A hálózatok pénzt takaríthatnak meg az erőforrások, például a nyomtatók és szkennerek megosztásával.
- Javított kommunikáció: A hálózatok megkönnyítik az üzenetek küldését és a másokkal való kapcsolatot.
- Fokozott biztonság: A hálózatok segíthetnek az adatok védelmében azáltal, hogy szabályozzák, ki férhet hozzá.
– Megnövelt megbízhatóság: A hálózatok redundanciát biztosíthatnak, ami azt jelenti, hogy ha a hálózat egyik része leáll, a többi része továbbra is működhet.
Összegzésként
Az informatikai hálózatépítés összetett téma, de ennek a cikknek meg kellett volna adnia az alapok megértését. A jövőbeli cikkeinkben olyan fejlettebb témákról fogunk beszélni, mint a hálózati biztonság és a hálózati hibaelhárítás.
